Dózsa György, az 1514-es magyar parasztforradalom vezérének alakját, tevékenységét mutatja be Hegedüs Géza könyve. Nemcsak azt tudja meg az olvasó, hogyan élt és harcolt Dózsa György, hanem azt is, hogyan élt tovább neve és szelleme a magyar irodalomban.„Európa története a XIV. századtól kezdve újabb meg újabb parasztfelkeléseket tart számon. (De itt-ott már korábban is találkozunk ezekkel.) Angliában, Svájcban, Franciaországban már az 1300-as évek folyamán megismétlődő véres lázadásokban tört ki a szegény nép elkeseredése és szabadságvágya. Az 1400-as években a cseh husziták adtak világraszóló jelet a felkelésekre; Közép-Európában hol itt, hol ott lobbantak fel a parasztháborúk tüzei. Erdélyben 1437-ben volt a Budai Nagy Antal vezette háború. Ezekre következtek a XVI. század magyar, német, hollandus népfelkelései. Dózsa háborúja csak méreteiben volt a legnagyobb a történelmünkben, de még ugyanebben a században — már a mohácsi vész után — előbb a Délvidéken lángolt fel Fekete Iván (illetve szerb nevén Cerni Jovan) felkelése, azután a tiszántúlon Karácsony Györgyé, és még a következő, a XVII. században is reménytelen küzdelmekkel próbálkoznak segíteni magukon az elkeseredett parasztok, akiket a hűbéri társadalom emberalatti életre kényszerített.”
